Eltűnünk a csillagokba

ELTŰNÜNK A CSILLAGOKBA

bársony mosoly simít belül
morajló csend elszenderül
vörösen izzó hangorkán -
mélyen lelkembe kongattál
 
csermelycsobogás andalít
angyalarcú álmokat hint
éj falán oson szivárvány
reped a fénylő szívmárvány
 
nyílik remény égerburka
zölden folyó patakokba
bukik a hajnalpirkadat
ezüstmetálos pillanat
 
metszi a rózsaszín eget
sebzi tőre a szívemet
gördül égre a napkorong
hajnali első harang kong
 
izzó szívem hűti pára
nap süt szivárványvilágra
hazasuhint az ébredés
szárnyán lebben a lélek és
 
messzeségbe zuhan árnyam
fényesül a napsugárban
felszívódok az ég falán
cseppé válok a homlokán
 
könnycsepp csepeg szép kezeden
gyöngyét lelkedig lehelem
ragadjon fénye fényedhez
izzó szívem a szívedhez
 
eltűnik minden hiányom
utazunk a szivárványon
arcunkat lágy eső mossa
repülünk a csillagokba’

bZs