2011. január 5., szerda

Megfagyott nyár


 


MEGFAGYOTT NYÁR

Téli dal - szívében halk rianás
eget fest vérzőn szitáló hangja
belengi lélek termeit - nyitja
celláját szél és derékba töri -
  fáján az agancsos-koronákat -
fénye lependül a jégre csend ül
és kéje hűlve hever a hóra
ledarált kedvű muzsikát rója
hegedű dúdol szerelem-lázat
keselyű karma tépi az álmot
bágyadt alázat szenvedélyt ölve
körbe csak körbe pisztolya töltve
vérzik a hóra karperec pöttye
könnye a lázat hűti a penge
fémesen villan szem sugarába
lágy haja lebben madár-hullásban
vetélő álom az ifjúságon -
tűnik a porzó kék virágágyon
időlüktető husáng a széllel
nyárdelej égen csillagok ében
ágyra zuhannak hamvadó tűzzel
fárad a csókja dermedő fűben
dér dala szikráz cikáz a jégen
hűlt helye tárul mámoros serleg
borát a szónak pergette légbe
elfolyó álom foszlánya csusszan
halkuló dalban riadt rianás -
 csikorgó ének - a nyár derekán.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése