Te vagy...

 

TE VAGY…

Nagy lesz a tévelygések ára:
a lázadás mindig többe kerül,
mint az egyenes játszma.
Mivé nemesülhet a lélek,
vagy silányulhat önmagába’?
Lehorgadt fejjel Káinok hada
vergődik vadon bolyongva.
Messzire vetődtél magadtól:
meghasonlás éjszakáján
hasadó lélek váza a tested,
kirabolt bölcsőd imbolyog -
lökdösi sodródás orgiája.
  S a gyermek elterülve bömböl
összetört arccal a földön…
Messzire mentél, Ábeled halott!
Te vagy – gyilkos – a Káinod!