A tél dicsérete

A TÉL DICSÉRETE

Sötét és meleg-barna tél -
halk békédbe betemettél.
Mint medve vackában,
úgy pihen lelkem
összegöngyölve
mélységed szépségén…
- sötét és meleg-barna tél.
Csipke szemfedős arcod,
hósipkás fejed – koronám:
gyermekkort rajzolsz rám,
bársonypaplanodba
bújtatom álmom,
- sötét és meleg-barna tél…
Beléd hajtogatom magam:
puha szőrmebundádban
éveim zúzmaráját oldod.
Alkony-tüzed fénye
ünneppé olvaszt öleden
- sötét és meleg-barna tél…