Nagyböjti ének

 

Nagyböjti ének

 

Megszülettem csillagzajban,
korgó gyomrú, kövér álmok
ringatózó bölcsőjében -
arannyal koholva szállok.

Dagadozó nincstelenül,
az ég lyukas farzsebében;
jövőm drága hímporát már
kilóra megvették régen.

Fénysarkantyús angyaloknak
cipőjén a villanypásztor;
kolbászból font kerítésén
fennakadtam jó néhányszor.

Karneváli hangulatból,
érdek nélkül, éterien,
böjti szelek piros hátán
Hozzád szegődik a szivem.

Kimosdatva, ünnepdíszben,
kábelkócos égbolt alján
repülök a Golgotára -
megfeszülni Húsvét fáján.

Krisztus Urunk csuklójába
bevertük a százas szöget, -
ismétlés a tudás anyja -
feláldozva a menny-követ.

Vele halok csillagzajban,
harmadnapra feltámadok,
jöttem fényes napvilágra, -
szabad lettem, szabad vagyok!